“Tavaly év végén egy ZH-ba érkezett megkeresés hatására elkezdtem dolgozni egy produkcióval, majd az események úgy alakultak, hogy hirtelen a Qualitons zenekar mellett találtam magam, ahol a jövőben kamatoztathatom a tanultakat.” – Kriszta elmeséli, hogyan jutott el az “érdemes-e beiratkozni” kérdésétől a “nagyon hasznos egy év”-ig.
Így utólag nagyon tanulságos visszatekinteni a Zeneipari Hivatalban töltött egy évemre. Annyi minden megváltozott és átformálódott bennem. Emlékszem, hogy a felvételin még azt mondtam, én tulajdonképpen azért iratkozom be, hogy kisebb zenekaroknak intézhessem a koncertek szervezését, egyfajta booking agent-ként és még abban sem voltam teljesen biztos, hogy ehhez vajon feltétlenül szükségem lesz-e az iskolára. Hiszen emailt írni egy helyszínnek a kurzus nélkül is tudok, nem? Ehhez képest ma már pontosan látom, hogy az iskola nélkül nagyon halvány esélyeim lettek volna erre, mind a kapcsolatrendszer, mind a megfelelő szaktudás hiánya miatt. Az alábbiakban felsorolom, hogy mi az, amivel gazdagabb lettem a képzés elvégzése után, mik voltak azok a meghatározó tényezők, amikért a leghálásabb vagyok.
A szaktudás. Az, hogy valaki szereti a zenét, a fesztiválokat és az ezzel járó pezsgést, az önmagában nagyon kevés ahhoz, hogy el is tudja látni az ezzel kapcsolatos feladatokat. Érteni és ismerni kell, hogy mi hogyan zajlik a háttérben, az adminisztratív részfeladatoktól a jogi aspektusokon keresztül az operatív működésig. Az iskola és a hiteles, szakmabeli előadók segítettek ezekbe mind belelátni és beletanulni. Modulonként, témakörönként haladtunk a nagy kép eléréséig, rendszeres terepbejárásokkal is a meghatározó klubokba, fesztiválokhoz.
Az osztálytársak és a “ZH közösség”. Végtelenül örülök, hogy az élet ezzel az összetartó és pozitív energetikájú csoporttal kötött össze, egytől-egyig nagyon értékes embereket ismerhettem meg, akik közül néhányan nagyon jó barátaim is lettek. Azt az érzést is imádom, hogy bárhová elmegyek, legyen az egy klub, egy fesztivál, egy koncert, szinte kivétel nélkül mindig találok ismerős arcokat, volt ZH-s diákokat, akik már a szakmában dolgoznak. Ez egy nagyon értékes közösség, örülök, hogy a részese lehetek.
A szakmai gyakorlatok: BUSH Showcase fesztivál, Paloznaki Jazzpiknik, Kerekdomb fesztivál és a Veszprémi Utcazene fesztivál. Szuper lehetőséget biztosítottak a kapcsolatépítésre, rengeteg szakmabelit ismertem meg, akiktől sokat tanulhattam, kipróbálhattam magam a “terepen” is élesben illetve minden egyes tapasztalat után egyre tisztábbá vált a kép. Megértettem hogyan dolgoznak össze a csapatok, a sok részfeladat és kis egység hogyan áll össze egy produkcióvá / fesztivállá.
Segített a gyakorlatba is áthelyezni a tanultakat és tök jó lehetőséget adott ahhoz, hogy megalapozottabban tudjam eldönteni, milyen irányban szeretnék elindulni.
Összességében azt mondanám, hogy nagyon intenzív év volt mindenféle szempontból, a megszerzett szaktudás mögött rengeteg tanulás és kemény munka van.
Azt tanácsolom azoknak, akik szeretnének beirakozni, hogy csak akkor vágjanak bele, ha tényleg komolyan gondolják. Az iskola megadja a lehetőségeket, a szaktudást, de bele kell tenni a saját munkánkat, energiánkat, időnket is, ami lemondásokkal is jár. Ha ez megvan, akkor jöhet a gyakorlat, a folyamatos tanulás és fejlődés, a szakmai alázatot soha szem elől nem tévesztve.
Tavaly év végén egy ZH-ba érkezett megkeresés hatására elkezdtem dolgozni egy produkcióval, majd az események úgy alakultak, hogy hirtelen a Qualitons zenekar mellett találtam magam, ahol a jövőben kamatoztathatom a tanultakat.
A záróvizsgámon olyan szakemberektől kaptam pozitív visszajelzést, mint Gáncs Andrea és Szűts László; ami hihetetlenül jól esett és újabb megerősítést adott arra, hogy megalapozott szaktudást szereztünk a képzésen.
Amire a képzés elején egy izgalmas iparágként tekintettem, az nekem mostanra egy kihívásokkal teli és nem mindig könnyű, de totális szerelem lett.
tweet
like
+1