Cseh-Szombathy Balázs, mikor a Zeneipari menedzsment képzésünkre jelentkezett, már az Ék menedzsereként dolgozott. A zenekar akkor turnézott már a Quimby-vel, Balázs mégis azt érezte, szeretne még építkezni, tanulni, kapcsolatokat építeni. A többit már ő meséli el.
2016 őszén lettem ZH-s diák. Egyre komolyabban kezdtem dolgozni zenekarokkal, így szükségét éreztem, hogy ezirányú tudásom tovább bővítsem. Mindenképp egy olyan helyet kerestem, ahol fontos szerepet kap a gyakorlat, ahol nem csak egy tanteremben ülve próbáljuk elképzelni, hogy építenek föl egy fesztivált, vagy hogy mi történik egy nagy klub kulisszái mögött.
Kifejezetten élveztem, hogy a frissen megszerzett tudást azonnal ki is tudtam próbálni. Zseniális érzés volt megtapasztalni, hogy mi minden változott napról napra a saját mentalitásomban is, mennyivel könnyebben tudtam kezelni egy problémásabb koncert minden apró részletét vagy mennyivel tudatosabban kezdtem el szervezni a zenekarok életét, fellépéseit.
Egyedülálló lehetőségeket kínált, hogy ide kerültem.
Az hamar tiszta az ember előtt, hogy kevés olyan zeneipari arcot vagy helyszínt tud mondani akivel/amivel a ZH-n keresztül ne tudna kapcsolatba kerülni. Morcz Fruzsi – a kurzus vezetője – a konzultációk során rengeteg személyre szabott segítséget, lehetőséget nyújt. Neki és az iskola presztizsének köszönhetően mindenképp pozitív a szakma szemében, ha ZH-snak mondhatod magad.
Az egyik legfontosabb előnye a képzésnek, hogy a személyes tapasztalásra nagy hangsúlyt fektet. A rendszeres terepbejárások, a szakmai gyakorlatok, előadások kiváló lehetőséget nyújtanak személyesen is megismerkedni a magyar zeneipar fontosabb figuráival, onnantól már csak rajtad múlik, megragadod-e a lehetőséget. Budapest legmeghatározóbb klubjaiba néztünk be (Akvárium, Budapest Park, A38, Corvin Tető, BMC…), nagy kiadóknál voltunk látogatóban vagy jöttek el ők hozzánk előadni /Tom-Tom Records, Magneoton, Gold Records…/ vagy olyan rendezvényekre jutottunk el közösen, mint a Waves Vienna, Fonogram díjátadó, Tankcsapda-sajtótájékoztató. Mindegyik nagyon hasznos és érdekes tapasztalás volt.
Fontos megemlíteni azt a rengeteg szakirodalmat, ami elérhetővé válik ZH-s diákként. Olyan munkák vannak összeválogatva a könyvtárban, illetve a kötelező irodalmak listáján, amit máshonnan igen nehéz lenne beszerezni.
Aki itt tanul és komolyan gondolja, hogy a zeneiparban szeretne dolgozni, annak könnyű dolga lesz. Fesztiválokon, nagy zenekarok, kiadók mellett tölthet szakmai gyakorlatot, ki lesz tömve kontaktokkal, és nem utolsó sorban azok a fejek lesznek a csoporttársai, akik később a kollégák, partnerek lesznek…
A helyzet az, hogy körbe kell nézni a mai magyar zeneiparban, hányan és kik tanultak valamilyen formában a Zeneipari Hivatalban és tisztán láthatóvá válik, hogy ez a hely kikerülhetetlen.
Rengeteg mindent lehetne sorolni, mit adott a ZH, de ezt tapasztalni kell, nem olvasni. 🙂
Mindenkinek csak ajánlani tudom!
tweet
like
+1