“Az oktatás interaktív, változatos, magas színvonalú: hétről hétre a zeneipar különböző területeiről érkező, elismert szakemberek osztották meg tudásukat, tapasztalataikat az órákon. A legszembetűnöbb az egészben, hogy végig azt éreztem, hogy elsősoban nem diákként, hanem jövőbeli kollégaként tekintettek ránk – szinte családias hangulat uralkodott az órákon. Ha bármilyen kérdésünk volt, még órák után is szívesen válaszoltak kérdéseinkre, észrevételeinkre.” Drabik Péter Dániel 2016 tavaszán kezdte a Zeneipari menedzsment képzést. Nem csak szerette, de rengeteg barátot is szerzett az egy év alatt. Most elmeséli a tapasztalatait.
Még mielőtt belekezdenék, hogyan és mivel telt az elmúlt 1 év a Zeneipari Hivatalban, elmesélem, miért is jelentkeztem.
Valahogy tudat alatt mindig is érdekelt, ha elmentem koncertre vagy részt vettem egy fesztiválon, hogy ezek a rendezvények hogyan épülnek fel, szerveződnek meg, miként történik a lebonylítás, mi folyik a háttérben, kik a szereplői. Egyetemi éveim alatt bekerültem egy baráti társaság által szervezett kisebb hazai, underground fesztivál, a hajdúböszörményi Könnyűzenei Extrémsport (röviden: KEXX) Fesztivál szervezésébe, kezdetben mint fesztivál-koordinátor. Az elmúlt évek során sikerült belelátnom, elkezdett komolyabban érdekelni, a későbbiekben pedig egyre jobban tudatosult bennem az az érzés, hogy igen, ez az, amivel szeretnék foglalkozni a jövőben.
Miután az élet úgy hozta, hogy 2015 májusában otthagytam az egyetemet, próbáltam keresni egy olyan képzést, amely lehetővé teszi számomra, hogy tényleg azzal foglalkozzak, ami mindig is érdekelt. A véletlen folytán egy közösségi portálon belebotlottam a Zeneipari Hivatal hirdetésébe. Felkerestem az oldalt és egyből elkapott az érzés: ez lesz a te helyed! Ezt követően amint lehetőségem adódott, jelentkeztem is a legközelebbi Zeneipari menedzsment nyílt napjára. Olyan impulzusokat kaptam az óra alatt, közben és után, hogy tényleg bebizonyosodott: ezt a képzést nekem találták ki! Azonnal jelentkeztem is a 2016 februárjában kezdődő kurzusra.
A képzés során teljes mértékig azt kaptam, amit vártam. Az oktatás interaktív, változatos, magas színvonalú: hétről hétre a zeneipar különböző területeiről érkező, elismert szakemberek osztották meg tudásukat, tapasztalataikat az órákon. A legszembetűnöbb az egészben, hogy végig azt éreztem, hogy elsősoban nem diákként, hanem mint jövőbeli kollégaként tekintettek ránk – szinte családias hangulat uralkodott az órákon. Ha bármilyen kérdésünk volt, még órák után is szívesen válaszoltak kérdéseinkre, észrevételeinkre.
A tananyag nagyon jól felépített, következetes: az alapoktól kezdve megismerkedünk a zeneiparban szereplő munkakörökkel, a cégalapítással kapcsolatos háttérrel, a lemezipar történetével, hogyan tárgyaljunk adott szituációkban, miszerint történik a szerzői jogdíjak felosztása, mire kell figyelni koncert-, turné- és fesztiválszervezés közben – bőven lehetne még sorolni egészen addig, hogy milyen egy működőképes produkció, milyen szempontok alapján kell menedzselni egy zenekart.
A tananyaghoz kapcsoldó kötelező szakirodalmak illetve az iskolában működő saját (!) könyvtár nagy segítség volt számunkra, hogy az órákon elhangzottak mellett minél jobban megértsük, hogyan is működnek a zeneipar különböző ágazatai – ez mindenképp a szakmai fejlődésünket szolgálta.
Az órák mellett számomra a képzés legérdekesebb és legizgalmasabb része a terepbejárás volt. Mivel nem Budapesten élek – minden héten bejártam vidékről –, minden egyes alkalmat nagy lelkesedéssel vártam, hiszen nem mindennap tehettem meg, hogy belelássak a főváros legnépszerűbb klubjainak és kulturális helyszíneinek a működésébe, hogy a színfalak mögött mi történik, hogy épül fel, miként zajlik egy adott zenei klub programszervezése, de betekintést nyerhettem többök között abba is, hogyan zajlik élőben egy zenei rádióadás szerkesztése, hogy működik egy lemezkiadó, miként történik Európa egyik legnagyobb fesztiválján egy headliner zenekar szerződtetése vagy milyen egy Tankcsapda-sajtótájékoztató.
Minden helyszín nagyon izgalmas, inspiráló, tanulságos volt számomra és a többiek számára is. Mindamellett, hogy sokat is tanultunk, lehetőség nyílt szakmai kapcsolatok kiépítésére is. Többek között – a teljesség igénye nélkül – pár helyszín, ahová sikerült eljutnunk az iskolának köszönhetően: A38, Akvárium Klub, Artisjus, Fonó Budai Zeneház, Magneoton, Dürer Kert, Budapest Park, Sziget Iroda. A sok terepbejárás közül egyet se tudnék kiemelni, mert számomra mindegyik élményszámba ment, nagyon sok haznos, új információval lettem gazdagabb, bővítettem tudástáramat és természetesen nagyon sokat tanultam mindegyik helyszínről, annak előadójától.
A terepbejárások mellett lehetőségünk volt részt venni iskolai kirándulás keretein belül a Music Hungary-n Egerben, ahol megtapasztalhattuk, milyen is egy zeneipri konferencia, ahol az akutális helyzetről, problémákról beszélgettek a hazai zeneipar szereplői.
Az elméleti oktatás és a terepbejáráson szerzett tapasztalaink mellett volt rá lehetőségünk, hogy a megszerzett tudást szakmai gyakorlaton is kamatoztathassuk. Annak ellenére, hogy volt már tapasztalatom egy kisebb fesztivál lebonyolításában, szerettem volna belelátni, hogy milyenek egy országos szinten ismert, nagyobb volumenű fesztivál háttérmunkálatai. Az iskola kapcsolatrendszerének köszönhetően sikerült eljutnom a debreceni Campus Fesztiválra, ahol több diákársammal együtt több helyszínen is színpadmester-asszisztensek voltunk. Én egy másik ZH-s kolleginával, Gergely Szávával a fesztivál 2. számú helyszínén (OTP Nagyszínpad) tevékenykedtem, ahol Orosz Dénes (végzett Zeneipari Hivatal-diák) sznípadmester munkáját segítettük. Ha egy szóval tudnám jellemezni azt a pár napot: fenomenális! Szakmailag itt is rengeteget tanultam, nagyon sok embert megismerhettem, számos élménnyel gazdagottam és szakmai kapcsolatokra is szert tettem.
Ezúton is szeretném megköszönni Süli Andrásnak (Campus Fesztivál programigazgató), Őri Ferencnek (Campus Fesztivál programszervező) és Orosz Dénesnek, hogy lehetőséget adtak nekem – remélem, meg voltak velem elégedve és jövőre is folytatjuk. 🙂
Elég sok mindenről meséltem, de mindenképp meg kell említenem az iskola „mozgatórúgóját”, Fruzsit, akiről tényleg elmondható, hogy szívét-lelkét beleteszi, szívügye az iskola és az itt tanuló diákság szakmai fejlődése. Bármilyen kérésünk volt, bátrán lehetett fordulni felé, mindig segítőkész volt, rendelkezésünkre állt mindenben. Ha történt valami, azonnal informált minket a zeneiparban történő változásokról. A személyes konzultáció során pedig remek pedagógia érzékkel, szakmai tanácsokkal segíti a diákokat, hogy ki milyen irányban haladjon a saját projektjének, szakmai elképzelésének megfelelően – mindezek mellett, ha kellett, egy szakirodalomat vagy szakmai gyakorlati helyet húzott elő a tarsolyából a további szakmai fejlődésünk érdekében.
Lassan a végéhez érünk a képzésnek. Nagyon sajnálom, hogy mindjárt vége.
Bátran állíthatom: életem legmeghatározóbb korszaka volt az elmúlt 1 év a Zeneipari Hivatalban. Rengeteg élménnyel lettem gazdagabb az elmúlt időszak alatt, minden percét élveztem. Mikor beléptem a terembe, mindig az az érzés kapott el, mintha hazaérkeztem volna. Kicsit túlzásnak tűnhet, de mára a második otthonomnak tekintem. Minden héten, mikor felszálltam a vonatra – annak ellenére, hogy utálok vonatozni -, alig vártam, hogy felérjek Budapestre és elmenjek a következő terepbejárásra, majd másnap a suliba, hogy az előadások után tudjak találkozni a barátaimmal, majd levezetésként elmenjünk közösen egy koncertre vagy beüljünk valahova beszélgetni.
Az egyetem otthagyása után céltalanul, motiválatlanul, csalódottan érkeztem haza, de legbelül tudtam, hogy innen nehéz, de egyben szép feladat felállni. De a sulinak, a Zeneipari Hivatal közösségnek – most már mondhatom nyugodt szívvel: a barátaimnak – és legfőképp Fruzsinak hála sikerült. Most már tudom, hogy mit szeretnék elérni, milyen szakmai célok vezérélnek a jövőt illetően.
A képzés alatt jelentősen megnőtt a kapcsolatrendszerem, teljes mértékben átlátom, hogy működik a zeneipar, szereztem egy nagyon erős szakmai alapot, amiből lehet építkezni az elkövetkező időszakban – ezt a tudást már kamatoztathatom is, mivel a közelmúltban kineveztek programszervezőnek a KEXX Fesztiválon.
Úgy érzem, hogy nem csak szakmailag, hanem emberileg is sokat változtam – ilyen inspiráló közegben az ember csak is jó irányba fejlődhet. Egyrészt sokkal nyitotabb lettem más zenei irányzatok iránt – nem gondoltam volna, hogy ennyire fog rám hatni a ZH-közösség különböző zenei ízlésvilága (ezúton is köszönet mindenkinek) -, másrészt precízebb, megfontoltabb, céltudatosabb, motiváltabb lettem az elmúlt időszakban.
Nagyon örülök és egyben megtisztelő, hogy ennek a közösségnek a tagja lehetek.
Szeretném megköszönni Fruzsinak, hogy megadta a lehetőséget, hogy elkezdhettem a képzést és tanácsaival egyengette a szakmai utamat.
Ha van olyan hely, ami nem csak, hogy inspriál, hanem betekintést nyerhetsz teljes egészében a zeneipar minden szegmensébe, akkor a Zeneipari Hivatal Zeneipari menedzsment képzése az.
tweet
like
+1