Megkértük a 2014 júniusában végző diákjainkat, meséljék el, hogyan érezték magukat a kurzusunkon, hogyan érkeztek a Zeneipari Hivatalba és hogyan távoznak tőlünk. Az eheti beszámolót a szakmai gyakorlatának köszönhetően immár a Kontra Klubban dolgozó Iván Alexandra írta.
Az Angliába való kiköltözésemet halasztottam el tavaly szeptemberben, mikor jelentkeztem a Zeneipari menedzsment kurzusra.
Tizenéves korom óta foglalkozom napi szinten a zenével, legyenek azok a legfrissebb megjelenések, új zenei irányok, még felfedezetlen előadók vagy legyen az egy hosszabb írás, cikk a zeneiparról, interjú valamelyik zenésszel vagy egy hétvégi esemény olyan fellépővel, aki ráadásul még aktuális is és ettől kihagyhatatlan. A zene szeretetének lendülete hajt előre a mai napig, és azt hiszem, a Zeneipari Hivatalhoz is ez vezetett végül.
Kissé kiábrándult frissdiplomásként egyelőre nem terveztem visszaülni iskolapadba, de a heti egy alkalom illetve a hétvégi órák kellő szabadságot biztosítottak ahhoz, hogy a kurzus mellett dolgozni is tudjak. Mikor az első bevezető órán kezembe kaptam a tematikát és azon belül a szakirányok listáját, legbelül rögtön eldöntöttem, hogy a szervezést fogom választani.
Évekkel ezelőtt DJ-ként kerültem közel olyan folyamatokhoz, mint egy buli előkészítése, lebonyolítása. A djzést és az alkalmi bulikat mint hobbit mégis kevésnek éreztem, többre vágytam. A producer és zenész barátaimmal való egész estés beszélgetések vezettek el ahhoz a felismeréshez, hogy talán a menedzselés sem áll tőlem távol.
A tudásvágy és a bennem növekvő kérdések száma nőtt, ahogy elkezdődött a kurzus. Az alapozó órák során még nem is sejtettem, hogy a sok elméleten és feldolgozhatatlan mennyiségű szakirodalmon kívül milyen sok fontos gyakorlati tudást fogok kapni a kurzustól.
A hasznos alapozó félévet követően jött a Zeneipari menedzsment kurzus legérdekesebb része. A zeneipar konkrét szereplői, ismertek és azelőtt titokzatosak egyaránt jöttek előadást tartani. Inspiráló hatással bírt számomra, hogyan gondolkodnak és dolgoznak a kedvenc klubjaim programszervezői. A kirándulások alkalmával olyan számomra fontos klubokba is elmentünk, mint az A38, vagy a Lärm, ahová azelőtt csak bulizóként jártam, de az is érdekes volt, hogy betekinthettem a Recorder magazin főszerkesztőségébe és az MR2 rádió kulisszái mögé, de még olyan addig arctalannak tartott, intézményes helyekre is, mint az Artisjus.
A kurzus legnagyobb ajándéka számomra a szakmai gyakorlat volt. Már az első félév végén el kellett döntenünk, hova szeretnénk menni, de bennem volt egy kis bizonytalanság és nyomás azzal kapcsolatban, hogy hova is menjek. Utólag teljesen logikusnak tűnik az, amire végül egy személyes konzultáció során a kurzus vezetőjével, Fruzsival jutottunk. A beszélgetésünk során szóba kerültek a saját személyes zenei preferenciám, hogy milyen helyekre járok és milyen rendezvénysorozatok vagy épp szervezők eseményeit látogatom rendszeresen. Pont akkoriban volt esedékes az egyik legelőremutatóbb elektronikus zenei sorozat legújabb felvonása, az Electrify, amely a Trafó saját rendezvénye.
Fruzsi erősködött, hogy még a kurzus ideje alatt kezdjem el a szakmai gyakorlatom és felajánlotta, hogy összeköt az Electrify egyik szervezőjével, egykori kollégájával. Így kerültem gyakornoknak a Trafó Művészetek Házához, ahol megismerkedtem a tapasztalt zenei programszervezővel, Halmos Andrással. Ezután keresett meg Halmos András Electrify-szervezőtársa, Varga G. András és kért fel, hogy dolgozzunk együtt a Kontra Klubban. Egy olyan klubhoz és mentorhoz kerültem ezáltal, aminél hozzám jobban illőt elektronikus zenei rajongóként keresve sem találhattam volna Budapesten.
2014 februárjától tehát a Kontra Klub megújúlásának lehettem részese Varga G. Andrással, akitől hónapokon keresztül rengeteget tanultam. Koncertek, bulik önálló megszervezése, sajtóanyagok és kreatívok összeállítása volt a fő feladatom, de a munka fizikai részeiből, a plakátolásból és a jegyszedésből is kivettem a részem, ha kellett.
Ha mindez nem lett volna még elég, kimondva-kimondatlanul egy barátom, művésznevén Legars elektronikus zenei szólóprojektjének is fokozatosan a részese lettem, hiszen az iskolában felszerzett tudással szinte tudattalanul is elsajátítottam egy olyan hozzáállást, amivel már menedzseltem, anélkül, hogy feltűnt volna.
Összeségében életem egyik legjobb döntésének tartom, hogy a Zeneipari Hivatalt választottam Anglia helyett.
Megismertem a hazai zeneipart és annak sok, kisebb-nagyobb szereplőjét, és olyan értékes gyakorlati és elméleti tapasztalokat szereztem már most, pályakezdőként, amelyek biztos vagyok benne, hogy segítenek majd előremenni a szakmában.
Szandra Zeneipari menedzsment kurzust végezte el nálunk.
Nézz utána itt! Információk és letölthető kurzuskatalógus: https://www.zeneiparihivatal.hu/portfolio/zeneipari-menedzsment/
Érdekelnek a zeneipari témájú cikkek? Nem tudod, hogyan növeld a rajongótáborod vagy azt, hogyan építs kontaktlistát? Kattints ide és iratkozz fel ITT az info@zeneiparihivatal.hu címre és minden pénteken küldünk neked egy magyar nyelvű zeneipari cikket, amit a Zeneipari Hivatal kurzusvezetői kizárólag a hírlevelolvasóinknak írnak!
tweet
like
+1