Debrecen saját fesztiválja, amit a helyiek valóban magukénak tekintenek: a Campus Fesztivál 2008 óta működik és növekszik évről évre. Elnyerték az Artisjus-díjat az „Év könnyűzenei produkciója” kategóriában és a debreceniek szeretetét is. Hogyan sikerült ilyen gyorsan igazi városi fesztivált létrehozni? Süli Andrással, a Zeneipari menedzsment kurzusunk debreceni kirándulásának koordinátorával Harangi Ditta beszélgetett.
Mikor és milyen szándékkal indult el a Campus Fesztivál?
2008 óta szervezünk Campus Fesztivált Debrecenben és környékén – azért hangsúlyozom, hogy a környékén, mert a Campus Fesztivál előzménye, a Vekeri-tó Fesztivál már 2001-től működött Debrecentől 7 km-re, a vekeri-tavi pihenőövezetben, üdülőközpontban. Ez egy igazán kicsi és családias fesztivál volt, ahova elsősorban a zenekedvelő debreceni fiatalok jártak ki. Néhány ezer ember látogatta a rendezvényt, ahol döntő többségében magyar zenekarok léptek fel. Az első nagyobb dobás tulajdonképpen a 2004-es Motörhead-koncert volt a Tankcsapda 15 éves jubileumához köthetően – ekkor még Vekeri-tó Fesztiválként működött a rendezvény. A következő nagy ugrás az volt, amikor 2007-ben az EFOTT helyszíne a Vekeri-tó lett. A szervezési jogot egyetemek hallgatói önkormányzata kapja meg, és ekkor a Debreceni Egyetem mint rendező rábízta a szervezést a gyakorlott fesztiválszervező-csapatra. Nagyon jól sikerült a rendezvény, jó idő és sokféle program várta a közel 60 ezer látogatót.
Az EFOTT sikere terelte a szervezők gondolkodását egy új irányba, és megfogalmazódott annak szándéka, hogy jó lenne állandósítani azokat az értékeket, amiket az EFOTT-on sikerült megvalósítani, és az egész Vekeri-tó Fesztiválnak ki kellene nőnie magát egy nagyobb, felsőoktatásban részt vevő hallgatókat megcélzó komplex kulturális rendezvénnyé. Pontosan a felsőoktatási vonatkozásai miatt fontos cél volt a sokszínű program a zenei vonal mellett. A szervező gazdasági társaság, a debreceni Campus Nonprofit Kft. már a ’90-es évek vége óta részt vesz a debreceni egyetem hallgatói szolgáltatásainak ellátásában, és emiatt a Campus maga egy már ismert, jó brandnek számított a városban, ezért a menedzsment úgy gondolta, hogy kereszteljük át a rendezvényt, és Campus Fesztiválként próbáljunk meg egy új minőséget, új márkát létrehozni. Így hoztuk tető alá az első Campust 2008-ban még a Vekeri-tónál, rettenetes időjárással, óriási sárban, gyakorlatilag a megye összes elérhető szalmabáláját oda kellett vinni ahhoz, hogy egyáltalán járni lehessen a fesztivál területén, és iszonyatosan megugrott a hipermarketek gumicsizma-forgalma.
Az első Campus Fesztivál a legkevésbé sem volt sikeres, semmilyen szempontból, viszont egy komoly tanulságot is levontunk belőle: ha ténylegesen hosszabb távra akarunk tervezni, akkor ez a helyszín nem lesz ideális. Ekkor költözött be a debreceni Nagyerdőre a fesztivál, és 2009 óta ott működik és növekszik.
Mi a fesztiválbrand, a Campus Fesztivál kommunikációjának meghatározó eleme?
Több dolgot is kommunikálunk, nincs kifejezetten egy arca a fesztiválnak. A brand egyik legfontosabb eleme a komfort. Ez egy könnyen megfogható üzenet: 4 napon keresztül jó infrastruktúrával rendelkező városrészen belül, jó közlekedés és jó szálláslehetőségek mellett egy olyan fesztiválterületen működtetjük a rendezvényt, amihez hasonló adottságokkal bíró helyszín máshol nem található – ez vonatkozik a higiénés körülményekre, mosdókra, vonatkozik a helyszínek megközelíthetőségére, vannak épített programhelyszínek, ahol bármiféle időjárástól függetlenül le tudjuk bonyolítani a koncerteket. Impozáns épületek között vagyunk, mint a nagyerdei víztorony, vagy az új Nagyerdei Stadion, ami hangulatában, atmoszférájában is nagyon sokat ad a helyszínhez. Mindeközben mégis természeti környezetben vagyunk, hiszen egy nagyon szép park vesz körül minket fákkal, növényekkel, amiknek a megőrzésére külön ügyelünk. A Nagyerdő tehát kétszeresen is szuper környezetet biztosít.
A másik üzenetünk egy generációs üzenet – ez szorosan kapcsolódik a célközönségünk meghatározásához is. Ahogy azt a név is jelzi, elsősorban a felsőoktatásban részt vevő hallgatókat célozzuk meg – nagyrészt azért, mert szinte szimbiózisban működünk a Debreceni Egyetemmel, de ugyanakkor ez nem akadályoz meg minket abban, hogy – figyelemmel az elmúlt évek trendjeire – egy sokgenerációs rendezvényt csináljunk. Magyarul a Campus az a fesztivál, ami részben a komfortosságánál, részben a programkínálatánál fogva egyszerre tud szólni fiataloknak és családosoknak, idősebbeknek. A tapasztalataink is ezt igazolják vissza, elég csak a 2014-es fotókat végignézni: sok idősebb házaspár gyerekekkel, gyerekek nélkül, komplett családok is kijöttek. A városi környezet és a programkínálat együttesen ezt a működési célt szolgálja.
A fesztivál zenei programkínálata milyen szempontok alapján áll össze?
Négy pillérje van a zenei programnak. Az egyik az év közbeni debreceni klubélet leképezése. Természetesen azok a zenekarok, amelyek az év folyamán is teltházas koncerteket adnak a városban, és a magyar élőzene éllovasai, ők természetes, organikus összetevői a programnak. Van egy előremutató, progresszív pillér, ami százalékban kicsi, de nagyon fontos. Nem volt olyan évünk, amikor ne lett volna a fellépők között legalább 10 olyan zenekar, amikről azt gondoljuk, hogy a jövő, de nem feltétlenül ismerik még őket Debrecenben, viszont a szakma vagy az internetes közvélemény visszajelzései alapján mi, szervezők is úgy látjuk, lehet belőlük valami. A harmadik pillér a generációs irány: olyan előadók is helyet kapnak, akik nem a napi klubélet szereplői, hanem a MüPa, az elegánsabb koncerthelyszínek szereplői jazz és világzenei vonalról. Ezzel az a célunk, hogy a nem klasszikus-fesztiválközönséget is bevonzzuk. A negyedik pillér pedig az abszolút szórakoztató irány: az év közbeni egyetemi bulik legnépszerűbb, „mainstream” dj-i és fellépői. Erre a négy pillérre jön még a „hab a tortán”: a nagyszínpad fő fellépői, vagyis a legnagyobb, akár csarnokokat megtöltő magyarországi zenekarok, illetve minden évben néhány külföldi „csemege”.
A Campus próbál hiánypótló szerepet is betölteni. Ez abban nyilvánul meg, hogy kivétel nélkül mindig adunk teret olyan produkcióknak is, amelyek másképp nem juthatnának el Debrecenbe. Amellett, hogy a fesztivál az évközi zenei programok kiteljesedését is adja, hoz új színeket is a város zenei életébe.
Egyébként mi hivatalosan jelentkezéseket nem fogadunk. Természetesen ettől még kapunk, és ha időnk engedi, foglalkozunk velük, nem dobjuk őket vissza.
A helyi zenei élet képviselői kapnak-e bemutatkozási lehetőséget?
Ez egy vállalt missziója a Campusnak, sőt, már az előd-rendezvények programjában is helyet kapott. Minden évben van dedikált Debrecen színpad, aminek a neve, a struktúrája, koncepciója árnyalatnyit változott többször is, de maga az alap, miszerint legalább 25-30 helyi formáció lehetőséget kapjon bemutatkozni, az változatlan. Figyeljük az évközi eseményeket, próbálunk ezekre reagálni. Nagyon sok tényező határozza meg, hogy mely debreceni zenekar kerülhet be, de évenként rotálódnak, és aki arra érdemes, az biztosan fel fog tűnni ezen a színpadon. Ennek van egy olyan szerencsés vonzata is, hogy például a helyi zenei élet rockos-metálos vonaláról is kijönnek a zenészek, noha a program nem feltétlenül vonzza őket, de fellépőként mégis familiárisabb viszonyba kerülnek a fesztivállal.
A közönségigény is meghatározó ebben a kérdésben. Nem jönnének el ekkora létszámban, ha nem figyelnénk az évközi helyi eseményeket, nem a város mindennapjaiban élnénk mi is. A Campus Fesztivál még mindig elsősorban a helyi és regionális közönséget vonzza, ezért számunkra elengedhetetlen, hogy figyeljük a helyi zenei élet rezdüléseit, és azokra reagáljunk.
Mik a legnagyobb kihívások, amikkel a Campus Fesztiválnak meg kell küzdenie?
A legnehezebb a mi esetünkben az, hogy viszonylag kis volumenű marketingtevékenységre van lehetőségünk a top 3 fesztiválhoz képest. Emiatt, valamint a nagyon erős helyi beágyazottság miatt még mindig viszonylag nehéz eljuttatni a Campus hírét országszerte. Ehhez hozzátartozik, hogy a mi gazdasági lehetőségeink nagyon eltérőek más nagyobb fesztiválokéhoz képest. A belépőnk ára például fele a Volt Fesztiválénak, ez nagyjából be is határolja a mi tervezési lehetőségeinket, emiatt egyértelmű, hogy nem áll módunkban egy olyan külföldi line-upot megálmodni és megvalósítani, amire országszerte mindenki felkapná a fejét. Ugyanakkor ez egy építkezés, egy folyamat. Mi még a nyolcadik évben vagyunk, egy fesztivál életciklusát tekintve ez még a kamaszkor. Abszolút elképzelhető, hogy 5-7 év múlva már olyan lépéseket tudunk tenni a programszervezésben, amikkel elérjük azt az ingerküszöböt, hogy országszerte felkapják a fejüket az emberek. Ezáltal tolódhat el az arány a helyi és regionális fesztivállátogatókról ország távolabbi pontjairól (is) érkező látogatók irányába. Ehhez még időre van szükség, valamint meg kell teremteni az ehhez szükséges anyagi hátteret is. Szem előtt kell tartatni, hogy Kelet-Magyaroszág, Debrecen mindig is nehezebb helyzetben lesz ilyen szempontból. Nagyon árérzékeny a közönségünk, főleg a fiatalabbak. Az ő döntésüket rendkívüli módon befolyásolja az, hogy mennyi a belépő, mennyiért tud helyben vásárolni, fogyasztani.
Milyen a kapcsolat a fesztivál és a város, a helyi önkormányzat között?
Kifejezetten jó a kapcsolat. 2009 óta a Campus hivatalosan is debreceni városi nagyrendezvényként van számon tartva, az elmúlt 3 évben kétszer lett az év rendezvénye a helyi városi televízióhoz tartozó programmagazin szavazásán. Az önkormányzat maximálisan a rendezvény mögött áll, segít minket az adminisztratív, hatósági teendő korrekt intézésben, és nagyon komoly turisztikai potenciállal bíró termékként tekint a Campus Fesztiválra. Felismerték, hogy a rendezvénynek fontos szerepe van a városi idegenforgalom és a városi imázs szempontjából.
Mekkora a fesztivál vonzáskörzete jelenleg?
A fesztivál földrajzi vonzáskörzete nem kicsi, sőt. Az elmúlt években Nagykanizsától kezdve nagyon sok helyről érkező fesztiválozóval találkoztunk már. Az arányok tekintetében azonban továbbra is a helyiek javára billen a mérleg: a közönség háromnegyed része Debrecenből, illetve a Debrecent övező régiókból jön. A hatókör kiterjesztése elsősorban mennyiségi szempontból lesz fontos a későbbiekben. Ehhez komolyabb marketingtevékenység szükséges, pénzt és energiát kell belefektetni, a brandet meg kell ismertetni. Hátrányban vagyunk a külföldi fellépők tekintetében. Viszont ezt tudjuk kompenzálni azzal, hogy az ár-érték arányt nézve a programkínálat és a kényelmi faktor egy nagyon jó alternatívát kínál azok számára, akik fesztiválozni szeretnének. Ezt az információt lesz fontos eljuttatnunk az emberekhez országszerte.
tweet
like
+1