, a vezetőjének írása
A menedzser egy zenekar illetve előadó napi zeneipari ügyeinek, azaz egyebek mellett a hangfelvétel-megjelenések időzítési-, koncertezési-, marketing- és sajtóstratégiájának is megtervezője és lebonyolítója.
Az, hogy Magyarországon általában és elvben a menedzseri funkciók mellett a koncertek szervezéséért is maga a menedzser felelős, a hazai és (kisebb külföldi) zeneiparok méretének illetve egy-egy zenekar/előadó alacsonyabb bevételeinek jellemző folyománya. Az angol zeneipari szakirodalom a zenekar mellett dolgozó szakemberek esetében megkülönböztet üzleti ügyekkel foglalkozó menedzsert és a zenekarnak fellépéseket szervező booking agentet, azaz koncertszervezőt.
Azonban a tisztán elválasztható munkakörök, külön posztokra szerződtetett zeneipari szakemberek mellett létezik egy másik zenekarműködtetési modell is.
Számtalan zenekar maga intézi a menedzseri feladatokat, a koncerteket pedig egy sokszor menedzsernek nevezett, de tevékenységét tekintve inkább booking agentként (azaz koncertszervezőként) működő zeneipari szereplő szervezi. Mivel az előadó, illetve a zenekar bevételeinek zöme jellemzően az élő fellépésekből származik, a menedzser előszeretettel foglalkozik inkább csak a koncertszervezéssel. (Külföldön booking agentnek neveznék őket.)
Azonban ez számtalan esetben nem konszenzus alapján működik így (azaz a menedzser és a zenekar nem ebben vagy így állapodtak meg), és a zenekar nem is tudja, mi minden hárulna egy valóban menedzserként (jól) funkciónáló szakemberre és feladatok elvégzése mennyire jót is tenne lenne a zenekar népszerűségének vagy éves bevételeinek.
Az, hogy a zenekar mellett dolgozó adott menedzser döntően (vagy kizárólag) a koncertszervezésre koncentrál, hosszú távon igen ártalmas lehet a zenekar karrierje szempontjából, még akkor is, ha a zenekar maga ellátja a menedzseri funkciókat. És nem csak a zenélés helyett telefonálgatással vagy e-mailezéssel eltöltött idő miatt írom ezt.
Amint elmúlik a zenekar újdonságának varázsa, ahogy csökken annak a műfajnak, amiben a zenekar játszik, a népszerűsége, a médiamegjelenési lehetőségek és a koncertmeghívások is megfogyatkozhatnak. Azaz csökken az alaplendület, hiányozni kezd a külső szakmai megfigyelő (maga a menedzser és az ő menedzseri) működése, a zeneipari trendek ismerete, a zenélés mellett pedig a zenészek számára időigényes és leterhelő a már elég későn kitalált karriermentő stratégia megvalósítása.
Sokszor azonban azzal, hogy a menedzser milyen koncertszervezésen túlmutató feladatokat végez vagy végezhetne, melyek a zenekari menedzser kötelességei, illetve mi a zenekar hosszútávú stratégiája, maguk a zenészek sincsenek tisztában.
Amennyiben nincs menedzsered, az alább felsorolt feladatokat valószínűleg te vagy a zenekarból valaki látja el. Ha senki sem működik közületek menedzserként, akkor pánikolás helyett kezdj neki!
Elismert zeneipari szakemberek is elmondják újra és újra, hogy egy zenekarnak/előadónak a karrierje elején hasznos, ha maga szervezi az ügyeit (például a későbbiekben ennek az időszaknak köszönhetően valószínűleg okosabban választ menedzsert, tisztában van a teendőivel és az arra rászánni érdemes idővel stb.).
Azonban ha már túl vagy ezen a zenekari/előadói karrierfejlődési szakaszon, van menedzsered és az alábbi tíz jelet tapasztalod, akkor majdnem biztos lehetsz, hogy a zenekarmenedzsmentet nem a felkért menedzsered, hanem inkább te látod el – ő csupán a koncertszervezést intézi.
1. jel: Egyedül intézed a zenekarod marketingjét és sajtókommunikációját – azaz te és nem a menedzsered.
Ha te vagy az egyedüli felelős a zenekar sajtómegjelenéseiért; ha a menedzsered nem készíti elő az új hanganyagod vagy a lemezbemutató koncerted kommunikációs stratégiáját; nem ír sajtószöveget vagy zenekari biográfiát; nem bonyolítja az új lemezmegjelenés sajtókampányát, vagy abban az esetben, ha ő nem is ért ezekhez, nem keres meg vele egy sajtóügynökséget, akkor gyanús, hogy a menedzsered bizonyos menedzserfeladatokat nem lát el.
Az ilyen típusú menedzser nem szán időt arra, hogy egy-egy hírértékű eseménynek hála cikkek jelenjenek meg a zenekarról. Nem ügyel arra, hogy szem előtt legyetek és ennek köszönhetően a régi és jövőbeli közönséged tagjai, illetve zenei szervezők értesüljenek arról, mi minden történik a zenekarral, ami pedig meghívásokat, pénzt, sikert és nagyobb közönségtábort eredményezhetne nektek. Nem ad tanácsokat, hogyan növeld a közönséged, nem szervez reklámkampányt, nem hirdeti az aktuális, hírértékű eseményeket. Ha nem így állapodtatok meg a legeslegelején, akkor gond van, nagy gond.
2. jel: Nem tervezitek meg a zenekar jövőjét és nem terveztek a menedzseretekkel közösen (a legalább egy éves) zenekari stratégiát sem.
A menedzser egyik alapvető feladata az adott előadó/zenekar karrierjének felépítése, annak érdeklében, hogy a zenekar/előadó egyre népszerűbb és népszerűbb legyen. Ebben szolgálja a menedzsert és a zenekart is a zenekar különböző hangfelvételeit, sajtómegjelenéseit, fellépéseit, marketingjét és egyéb eseményeket az időpont, megvalósítás és megjelenés szerint is összehangoló zenekari/előadói stratégia.
Az előretervezés segít abban, hogy időben megszerezzük a szükséges kontaktokat; határidőre elkészíthessük a reklámanyagokat és sajtószövegeket; megfelelő módon értesíthessük a sajtót és a rajongókat is a készülő eseményről; lássuk a lehetőségeinket (például lehetséges klubkoncertek Budapesten), ezek alapján priorizálni tudjunk (például előbb játszanánk a kisebb számú közönséget befogadni képes Gozsdu Manó Klubban egy klubkoncertet tavasszal, majd ősszel az eggyel nagyobb közönségkapacitású Corvintetőn tartanánk a lemezbemutatót, már nagyobb rajongótáborral), illetve az adott esemény mellé szervezhető sajtómegjelenéseket (ilyen az MR2 dalpremier; Lángoló Gitárok-interjú stb.) időzíthessük. A lehetőségeink és rendelkezésre álló promóciós eszközök jókor és jó módon való felhasználása a zenekar közönségének növelését szolgálja, ez pedig a hosszú és anyagilag is kifizetődő zenekarműködés egyik záloga.
3. jel: Alig van jelen a zenekarod életében.
A menedzseretek nincs ott a klipforgatáson, az új sajtófotó készítésénél, nem egyeztet a grafikussal az új lemez borítójának tervezéséről vagy a nyomdával azok legyártatásáról? Gyanús, hogy akkor bizony te magad látod el a menedzser feladatait is.
A menedzser jelenléte nem azért fontos, hogy valaki dolgozzon a zenekarért vagy a zenekarnak (egy induló produkció esetében gyakran ingyen vagy alig érzékelhető összegekért [gyakran így van ez még Angliában is, ahogy ebben az interjúban is elmondják]), hanem azért, mert így a zenekar folyamatosan külső támogatást vagy szakmai kritikát kaphat egy általában náluk legalább egy fokkal kevésbé elfogult zeneipari szereplőtől.
Ha a menedzser számtalan, a zenekar életében jelentős eseményen nincs ott (legyen ez akár egy Trafó Kortárs Művészetek Házában zajló nagy évzáró koncert vagy egy tévéfelvétel) az azt sugallja, nem érzi az elmulasztott lehetőségek (egy jobb beállítás egy fénykép esetében, egy jobb számlista és így jobb műsor egy fontos koncerten stb.) súlyát sem.
4. jel: Minden kreatív ötlet csak tőled származik.
A zenészek zöme kreatív akkor is, mikor nem zenei alkotásról, hanem menedzsment-ötletelésről van szó. Azonban a menedzsernek, feltéve, hogy tudja a vállalt munkája alapszabályait és -feladatait, szintén képben kell lennie és javaslatokkal, kreatív ötletekkel kell tudnia szolgálni egy-egy esemény (például flashmob vagy albumpromóció) illetve a fellépések kapcsán.
Amennyiben csak neked fontos, hogy a zenekarodat érintő aktuális zenei történések valóban hírértékűek legyenek, akkor gyanús, hogy a menedzsered nem tudja egy jó kampány jelentőségét és hasznát. Egy jó kampány mindig segít a zenekar közönségének növelésében – ilyen volt a Mary Popkids The Blue Inside című lemezének közösségi médiamegosztásra épülő kampánya illetve a Fish! Konzervzene című album csomagolása is. Egy eredeti ötletre gyakrabban felkapják a fejüket az újabb potenciális rajongók és szívesebben foglalkozik vele a sajtó is. Ezért szomorú, ha a menedzsered egy ilyen terv (ha nem is egyedül felvállalt, de legalább közös) kidolgozását elszalasztja.
5. jel: Nincsenek speciális események a zenekar életében.
A speciális események és ötletek, mint az előző pontban olvasható, a figyelemfelkeltés kiváló eszközei. Azaz flashmob, akusztikus koncertsorozat, rendhagyó helyszíneken (mondjuk mozikban) zajló lemezbemutató turné, szobakoncertsorozat stb.
Például a Hangmás 2012-ben egy nagykörúti kirakatban zenélt Budapesten. Ilyen ötletnek, azaz marketingeszköznek tekinthető az a beharangozó videó is, amit a Mary Popkids készített a Nagy-Szín-Pad döntője előtt a Carbonfools énekesével, Fehér Balázzsal közösen.
Azonban ha ilyen speciális, alkalmi marketingeszközök kitalálása és megvalósítása elmarad és a zenekar huzamosabb ideje nem tört ki a EP/lemezmegjelenés-koncertezés-EP/lemezmegjelenés-ördögi körből, azaz csak új albumok kapcsán hallgat magáról, gyanús, hogy a zenekarnak nincsen tervezett marketingkampánya, nem hívja fel magára a figyelmet extrém vagy különleges eseményekkel. Ezekben az esetekben azt mondhatjuk, a menedzser elmulasztja ennek a kötességének a teljesítését.
6. jel: Nem ad visszajelzést a zenekarnak.
A menedzser voltaképpen a zenekar szerződtetett belső kritikusa. Mivel ideális esetben a zenekar és menedzsere jól ismerik egymást, képesek a zenekar körüli sikeres és sikertelen történéseket megbeszélni és közösen elemezni. A menedzser, ha szívén viseli a zenekar sorsát egy kezdő zenekar esetében, annak kérésére segíthet a jó koncertműsor összeállításában (hatások, a játszott számok kiválasztása stb.); végighallgathatja a rádióban adott interjújukat és a soronkövetkező médiamegjelenés előtt segíthet, hogy a kimaradt információk mindenképp elhangozzanak (azaz például figyelmezteti az előzőleg figyelmetlen zenészt, hogy a soron következő interjújában, egy televíziós műsorban mindenképp elhangozzon a legközelebbi fellépés dátuma és helyszíne); figyel a színpadképre és javaslatokat tesz a zenekar megjelenését illetően (milyen ruha vagy színpadi elrendezés működne a koncerteken; milyen fényhatásokat lenne érdemes még alkalmazni).
Ha ezek a javaslatok a menedzseretek részéről rendszeresen elmaradnak, érdemes leülnöd beszélgetni a benneteket képviselő zeneipari szakemberrel, hogyan is képzeli a munkáját veletek.
7. jel: Nem frissíti a honlapotokat.
Bár a Facebook sok produkció számára az első (és gyakran egyetlen) koncertpublikálási- és hírfelület, mégis, nem szabad elfelejtkezni a honlapról sem. A zenekari honlapod olyan, mint egy rólad szóló brossúra vagy információs bázis. Nem függ közösségi médiatrendektől és azok megszűnésétől sem. A Facebook oldalad mellett a honlapod az, ahol a rajongóid és a sajtó képviselői is friss és hiteles információkat kaphatnak rólad, a körülötted zajló eseményekről (például interjúk, új projektek), sőt, bizonyos honlapon kialakítható funkciók (letölthető bio, belinkelt videók, letölthető technikai rider, letölthető nagyfelbontású sajtófotók stb.) csak a honlapon alakíthatók ki. Éppen ezért a honlapodnak folyamatosan frissnek kell lennie, legyen szó akár tagcseréről, akár új lemezről, másik formációról vagy külföldi turnéről.
A menedzsered a kommunikációd felelőse is és ennek bizony igen fontos részét képezi a leghivatalosabb online platformod, azaz a honlapod folyamatos frissítése is. Ha a menedzsered ezt nem végzi el napi vagy heti szinten, ahogy azt a zenekar körüli események megkövetelik, azzal a zenekar hitelét és a profinak szánt imidzsét rombolja. Nemcsak a zeneipari kollégák, hanem még a rajongók között is, hidd el. A rajongóid lesznek azok, akik elsőként reklamálnak majd, ha hiányosak a következő fellépésedről velük megosztott információk.
8. jel: Nem figyel az online jelenlétetekre.
Az online jelenét nem merül ki a honlap és a Facebook-oldal üzemeltetésében. A zenekarnak legalább annyira figyelnie kell a különböző online zenekari platformok összehangolására és az online zenei szolgáltatásokon való jelenlétre – legyen szó akár a rendszeresen frissített, profin kezelt YouTube-csatornátokról, a Spotify- vagy Deezer-felületetekről, a turnéhelyszínek honlapjain szereplő aktuális információról, jó minőségű sajtó- és koncertfotóról, a sajtóvisszhangotok online és fizikai dokumentálásáról stb. Ezek mind részei a profi kommunikációnak. Ne hagyd, hogy akár egy kicsit is amatőrnek tűnj a konkurensek szemében, illetve ne veszíts potenciális rajongókat sem a jelen-nem-lét miatt.
9. A menedzsered nem tájékozódik a zeneipari változásokról
A menedzser a zeneipar, azaz a (könnyű)zene értékesítésre felépült iparág üzleti képviselője a zenekar vagy előadó mellett. Míg a zenekar/előadó dalokat ír, próbál, a menedzser a zenekar körüli teendők intézésén túl információkat gyűjt zeneipari változásokról, frissen megnyílt klubokról, új hirdetési lehetőségekről, tájékozódik új eseményekről, zenefogyasztási szokásokról, zenei applikációkról, a többi zenekar működésének látványos és kevésbé látványos eredményeiről. Zeneipari beszámolókat (MAHASZ-jelentés, IFPI-jelentés, interjúk zeneipari kollégákkal stb.) olvas. Ez teszi lehetővé, hogy friss, naprakész, egyedi és kreatív tanácsokkal szolgáljon, ismerje a célközönség fogyasztási szokásait, ízlését, preferenciáit. Mindezzel segíti azt, hogy a legközelebbi megjelenéseid vagy koncertjeid és annak kommunikációja, marketingelemei izgalmasak legyenek a már meglévő és megszerezni kívánt közönséged számára is.
10. Nem szervez zenekarmegbeszéléseket
Az ideális menedzser folyamatosan kommunikál a zenekarával. Bevonja a tagokat az üzleti döntésekbe; kezdő zenekarok esetében eszközeihez mérten formálja a zenekaron belüli közösséget; informálja a zenekartagokat a zeneipari változásokról; profi hozzáállást tanít nekik; állandó tájékoztatást ad a zenekart érintő ügyek állásáról. Ez segíti a kölcsönös bizalom kialakulását és azt, hogy a zenekar azonosulni tudjon a menedzser, de számtalan esetben a közösen vagy a zenekarvezető által meghozott döntések megvalósításában. Amennyiben ez nálatok folyamatosan elmarad, ideje beszélgetned egyet a menedzseretekkel.
Érdekelnek a zeneipari témájú cikkek? Nem tudod, hogyan növeld a rajongótáborod vagy azt, hogyan építs kontaktlistát? Iratkozz fel ITT és minden pénteken küldünk neked egy magyar nyelvű zeneipari cikket, amit a Zeneipari Hivatal kurzusvezetői kizárólag a hírlevelolvasóinknak írnak!
tweet
like
+1