Mennyit ront az imidzsünkön az elégedetlenkedő kommentelő? Hogyan írjunk olyan posztot, mintha maguk a zenészek vagy az oldal üzemeltetői üzennének? Klausz Melinda közösségi média menedzser évek óta foglalkozik online kommunikációval, három könyvet is írt már a témában. A Zeneipari Hivatal sorozatában a Zeneipari menedzsment kurzusunk vendégelőadóit kérdezzük: olyan nőket mutatunk be, akik évek óta dolgoznak a magyar zeneiparban.
– Hogyan kerültél kapcsolatba a zeneiparral? Mi vonzott benne?
– Tizenhat éves koromtól újságíróként dolgoztam és az Index Veszprém kultúra rovatában az akkori underground zenekarokkal készült interjúk jutottak nekem. Így ismerkedtem meg előbb a Zagastic zenekarral, akik a selectorkodás útján indítottak el, majd pedig a Veszprémi Utcazene Fesztivál vezetőjével, Murakkal, akinek az első zeneipari közösségi média felületet installáltam és ennél a témánál találkoztam az első közösségi média-konfliktussal is.
– Találkozol-e meghökkenéssel vagy furcsálkodással a kollégák között, hogy Te mint nő látod el ezt a munkakört?
Közösségi média menedzserként nem lepődnek meg a női mivolton, sőt általában jobb nőként kezelni ezeket a felületeket, mert jobban meg tudjuk érteni a “problémásabb” rajongókat és jobban tudjuk a konfliktusokat kezelni az erőszakmentes kommunikáció segítségével. Akkor szoktak inkább meglepődni, amikor elmondom, hogy milyen alkalmazásokat, űrlapokat, programajánlókat vagy éppen játékokat fejlesztek a Facebookon. 🙂 No persze ma már ebben a szakmában ez sem annyira meglepő, egy jó közösségi média menedzser igenis kell, hogy értsen valamennyire a programozáshoz. Nem mondom, hogy informatikusnak kell lenni, de egy egyszerű XML-, HTML- vagy CSS-kódot igenis tudni kell használni, belenyúlni és egyéni arculatra szabni.
– Ütköztél – e és ha igen, milyen akadályokba a karriered elején, amiatt, mert nő vagy?
Leginkább amiatt volt probléma, hogy nem értették a közösségi média szerepét és helyét. Volt egy olyan időszak, amikor a Facebookon orrba-szájba gyártották az emberek a kvízeket, amiben nem mindig pozitív színben tüntették fel a rajongásuk tárgyát. Na, ilyenkor volt, aki csak a negatív oldalt vette észre (magyarul, hogy csak rosszat írtak róla) és azt nem, hogy aktívan jelen vagyunk a felületen. Egy munkanap alatt eltávolíttattam az alkalmazást. Az ilyen embert nem lehet meggyőzni arról, hogy a közösségi média és a vélemények mégiscsak jók, mert az, hogy őt bántották a felületen, örök sérelem marad.
– Mi volt eddig a munkád során felmerülő legnagyobb nehézség, probléma?
Közösségi média konfliktuskezeléssel a Veszprémi Utcazene Fesztivál kapcsán ismerkedtem meg legelőször. Itt történt ugyanis, hogy a korábban teljesen ingyenes fesztiválon bevezetésre került egy fizetős helyszín. Mivel az emberek támogatni is akarták a fesztivált, sokan megvették a hetijegyüket erre a helyszínre, de nem jöttek el a koncertre, mivel a többi helyen is rengeteg színvonalas csapat szolgáltatta a talpalávalót. Akik azonban csak a fizetős helyszín fellépőire lettek volna kíváncsiak, ott álltak a bejáratnál, látva, hogy még “fél ház” sincs. Na, őket kellett lenyugtatni, ráadásul úgy, hogy a fesztivált támogatók anyatigrisként elkezdték védeni a rendezvényt és még nagyobb indulathullámot generáltak.
Másik emlékezetes sztori a vörösiszap katasztrófa után megrendezett Árral szemben segélykoncert kapcsán történt. Folyamatosan tudósítottunk a jegyfogyásról, a támogatás mértékéről, annyira flottul ment a rendszer, hogy már csak odamentem a jegypénztárhoz és a pénztárosok már csak egy számot mondtak arról, hogy még mennyi jegy van. Egészen addig ment jól a történet, amíg a másik pénztároshoz nem mentem oda, persze ő is egy számot mondott. Később derült ki, hogy ő azt mondta, mennyi jegy fogyott.
– Mennyiben számít a Facebook-kommunikációelemzés illetve a -kommunikációs stratégiai tanácsadás során, hogy nő vagy?
Érzelemmérés és a konfliktusok kezelése során szerintem kifejezetten előnyös, illetve a posztok megfogalmazásánál is jobban rá tudunk hangolódni egy-egy ügyfélre. Ez annyira jól sikerült az első Expresszó Facebook oldalán megosztott posztom kapcsán, hogy a főnök haverja még be is kommentelte a haverjának címezve, hogy ez jó bejegyzés volt! Konfliktuskezelésben pedig egyértelműen a lerendezés, a “kibeszélés”, a probléma elsimítása mellett vagyok, amiatt is, hogy több, min hetven konfliktust vizsgáltam meg teljes részletességgel és tudom, milyen anyagi- és imázskárokkal járhat egy nem vagy rosszul rendezett konfliktus – ahelyett, hogy letörölnénk egy-egy hozzászólást (amit ráadásul nem is minden felületen lehet megtenni a Facebookon sem!).
Igazi sikerélmény, ha egy negatív kommentelőből a végén evangelistát tudunk csinálni! Sokan azt hiszik, hogy ez nehéz, pedig csak odafigyelés kell hozzá!